Alandor röviden

Alandor feudális berendezkedésű királyság. A király vagy királynő a legfőbb uralkodó, trónját mindig a legidősebb élő gyermek örökli. Közvetlenül a királynak esküdnek hűséget a tartományi hercegek és grófok. Az alacsonyabb rangú nemesek nekik tesznek hűbéresküt. Külön egységet képeznek a királyi szabad városok, melyek közvetlenül az uralkodónak tartoznak elszámolással. A négy tartomány helytartóját az uralkodó nevezi ki és csak az ő belegyezésével örökíthető tovább a cím.

A királyság fővárosa Cornwall, mely a Fekte és a Déli Kandar találkozásától pár kilóméterre fekszik, dél-nyugatra. A főváros a központja az ország hivatalos vallásának, Az Ezerarcú Isten egyházának is. A Kandar folyása mentén található Hog, Rakkun és Lanis, valamint a Kék öböl déli partján fekvő Upton rendelkezik a királyi szabad város címmel.

A négy tartomány Észak- és Dél-Alandor, Sariston valamint Tiburn.

Észak-Alandor tartományát délről a Kandor, keletről az Ender-Lacon-Trollkastély alkotta képzeletbeli vonal, északról pedig a Határhegység övezi. A nyugati határa a Sárkányok Tengere. Alanderin és Landaren síkságain melyek a Szürkeháttól délre fekszenek főleg földműveléssel foglalkoznak, míg a hegységtől északra, Vallmardenben, inkább állattenyésztéssel, fakitermeléssel és bányászattal. A Szürke mélység körül jófajta szőlőt termesztenek, amelyből aztán jó minőségű bor készül. A tengerparti városok kereskedelemmel és halászattal foglalkoznak. Az élénk hajóforgalmat rendszeresen zaklatják a Vihar szigetekről kihajózó kalózok. A Szürkehát bányavárosaiban él az alandori törpök majdnem fele. Az itteni bányákban rezet, ezüstöt és más nemesfémeket bányásznak. A nagyobb autonómiával rendelkező, szinte független, határhegységi törpök főleg vasat, és drágaköveket kisebb részben aranyat bányásznak. A nagyfokú függetlenségért cserébe a törp klánok látják el az ország szaki határainak védelmét. Ez főleg a Határhegységen keresztül vezető hágók felügyeletét jelenti. A tartomány hercegének székhelye Heartfell, a Sárkányok tengerének partján fekvő kikötőváros.

A wallmardeniek kemény, egyenes népek, nem kedveleik az ármánykodást. Sokat adnak a becsületre és nem restek fegyverrel elégtételt venni vélt vagy valós sérelmeikért. A síkságok lakói sokkal nyugodtabb emberek, nehéz őket felbőszíteni. Azonban ha sikerül nehezen bocsátanak meg.

Dél-Alandor a Kandartól délre egészen a Határhercegségekig terjed. Keleten a Kisherceg és a Troll Hegység déli nyúlványa határolja, míg nyugaton a Sárkányok Tengere. A nagyrészt síkságokból és lankás dombokból álló tartomány képét két nagy természeti alakzat töri meg. Az egyik a tengerparttal párhuzamosan futó Sárkányhát Hegység, melynek aranybányái a leggazdagabb tartománnyá tették Dél-Alandort. A másik a Vanner néven elhíresült, hatalmas kiterjedésű dzsungel. A kontinentális-mediterrán éghajlatú terülten elhelyezkedő trópusi esőerdő létére ez idáig nem sikerült meggyőző magyarázatot adni. Az erdő minden bizonnyal mágikus volta és a benne található rengeteg Quadesh rom mágnesként vonzza a kincsvadászokat és kalandorokat. Eme férfiakat és nőket még az sem tartja vissza, hogy az erdőbe induló expedíciók közül tízből átlagosan csak egy tér vissza. A tartomány az aranybányászat és a földművelés mellett a jelentős bevételeket szerez a hercegségekkel és a Quissian Birodalommal folytatott kereskedelemből. Nagy a kereslet a Ghannan síkságon tenyésztett lovak iránt is. A határhercegségekben gyakori harcok és a délnyugati partvidéken portyázó kalózok miatt sok zsoldos csapat és kóbor lovag él a tartományban. A dél-alandori herceg székhelye az Arany-tó partján fekvő Lynton. A város a déli gazdagság megtestesítője. Fényűző paloták, gyönyörű házak, hatalmas parkok, kertek tarkítják. Egy mondás szerint bármelyik lyntoni koldus gazdagabb egy északi nemesnél.

A Kandari alföld lakóit semmi nem érdekli jobban, mint a föld, az itteni nemesek gyakran bonyolódnak kisebb csetepatékba egy talpalatnyi termőföld miatt. Tarak és Harcktól délre élők temperamentumos, vidám népek, de sosem lehet tudni, valójában mit gondolnak vagy éreznek. A nyílt konfliktusoknál jobban szeretik az intrikát és előszeretettel használnak zsoldosokat. Azonban nagyot téved az, aki úgy véli emiatt rossz harcosok.

Dél-Alandortól keletre fekszik Tiburn tartomány, mely nagyrészt a hajdani, azonos nevű királyság terültét foglalja magába. Délen a Határ- és Keleti hercegségek, keleten az Ork felföld határolja. Legészakabb városa Gerdton. Az általánosnak mondható mezőgazdasági tevékenység mellett Tiburn tartomány kiváló kézműves mestereiről és kovácsairól híres. A penfieldi porcelán és fazekas termékek igen keresettek a nemesek körében, a mélyerdei vörös tölgy pedig az asztalosok kedvelt faanyaga. A Troll Hegység nyugati ágában bányászott zöld acélból készült fegyverek és páncélok minősége és értéke olyan magas, hogy csak királyi engedéllyel lehet árulni őket.  Hasonlóan Dél-Alandorhoz, a déli határvidék szinte folyamatos összetűzései miatt Tiburnben is sok zsoldos és kóbor lovag fordul meg. A Cabalcerro dombvidékén élők kötődnek a legkevésbé Alandorhoz. Az itt élők, nemesek és közemberek egyaránt, elsőként tiburnernek vallják magukat és csak másod sorban alandorinak. Ugyanakkor az elszakadásra tett kísérletek rendre kudarcot vallottak. A tartományi székhelyen, Tiburnben képzett mesteremberek az egész királyság és a hercegségek területén is nagy tiszteletnek örvendenek így nem csoda, ha az ország minden területéről érkeznek tanulni vágyó fiatalok.

Az észak-keletii tartomány, Sariston, a Zőlderdőt körül ölelő Diónminn és Tubhaltír felföldeket és az Ötfolyás vidékét öleli fel. Az itt élők a különböző cómhlan törzsek leszármazottai. A felföldeken birkát, juhot és marhát tenyésztenek. Az Ötfolyás lápos vidékén rengeteg máshol ritka gyógynövény terem. Sariston városaiban és környékén főleg betelepített déliek élnek, akiket leginkább a hitbuzgóság jellemez. Ezzel szemben a vidéki közemberek és tősgyökeres helyi nemesek nem kedveleik az Ezerarcú papjait és sokan titokban vagy nyíltan a régi Sárkány Ikreket tiszteli. Az Inkvizició jelentős erőkkel képviselteti magát a tartományban. A határvidéki nemesek gyakran csapnak össze az ork klánokkal, de ez inkábba amolyan baráti versengés, mit komoly csaták. A Keleti-határhegységben található észak legnagyobb erődítménye, a Hágóőre. Ez az erődítmény védi a Határhegység legszélesebb átjáróját az északi barbár törzsek támadásaitól. A tartományi herceg székhelye Saris, a Zölderdő keleti felén.

Alandor lakosságát nagyrészt emberek adják, de jelentős hányaduk elf. A harmadik legnépesebb rassz a törpe, de belőlük kevés él a városokban. A törpék főleg saját bányavárosaikban élnek a Határhegységben és a Szürkehát területén. Sok a fél-elf és fél-ork is az országban. Tisztavérű ork is akad itt-ott, de ők általában száműzött klán nélküliek az Ork Felföldről. Gnómok, félszerzetek nincsenek.